a törvény az törvény - Esztergomban is

Esztergom város képviselő-testületének a köztisztaság fenntartásáról, a parkok és fák védelméről, valamint az avar és kerti hulladék égetéséről szóló 45/2003.(X.22.) rendeletének módosításáról szóló 48/2007.(VI.28.) számú rendeletét a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 98. §-ában foglalt hatáskörünkben eljárva vizsgáltuk. A törvényességi ellenőrzés során megállapítottuk, hogy a rendelet jogsértő rendelkezéseket tartalmaz, ezért törvényességi felhívást bocsátottunk ki. A képviselő-testületnek 2007. november 15-ig biztosítottunk határidőt a törvényes állapot helyreállítására.

A törvényességi felhívást levelem mellékleteként csatoltan megküldöm.

Remélem levelemmel segítségére lehettem.

Tatabánya, 2007. október 9.

Tisztelettel:

Tóthné Dr. Menczel Zsuzsanna kirendeltség-vezető

Ügyszám: 12-694/2007 Tárgy: törvényességi felhívás Ügyintéző: Pauerné Csaba Judit

Esztergom Város Önkormányzatának Képviselő-testülete

Esztergom Kossuth L.u.29. 2500

Tisztelt Képviselő-testület !

A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. tv. (Ötv.) 98. § (3) bekezdésében foglaltakra figyelemmel Esztergom Város Önkormányzata Képviselőtestületének 2007. június 14-én megtartott nyilvános üléséről készült jegyzőkönyvének utólagos törvényességi ellenőrzése során jogszabálysértést állapítottam meg, ezért Esztergom Város Képviselő-testületének a köztisztaság fenntartásáról, a parkok és fák védelméről, valamint az avar és kerti hulladék égetéséről szóló 45/2003.(X.22.) rendelet módosításáról szóló 48/2007.(VI.28.) számú rendelete (Ör.) ellen az Ötv. 99. §-a alapján

törvényességi felhívással

élek. Az Ör. 9. § (1) és (4) bekezdése ellentétes az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdésében, a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény (Jatv.) 18. § (2) bekezdésében, az Ötv. 8.§ (1) bekezdésévben, valamint a köztisztasággal és a települési hulladékokkal összefüggő tevékenységekről szóló 1/1986.(II.21.) ÉVM-EüM együttes rendelet (Ktr.) 5.§, és 6.§ (1) bekezdés c) pontjában foglalt rendelkezésekkel.

INDOKOLÁS

Az Alkotmány 44/A. § (2) bekezdése szerint: „A helyi képviselőtestület a feladatkörében rendeletet alkothat, amely nem lehet ellentétes a magasabb szintű jogszabállyal.”

1. Az Ör 9. § (1) bekezdése szerint a kötelezett kötelessége „az ingatlan körüli zöldterületnek a gondozása”. A rendelet nem tartalmaz szabályt a tekintetben, hogy mi minősül az ingatlan körüli zöldterületnek, így nem állapítható meg egyértelműen az a kötelezettség, amelyet a képviselő-testület elvár az ingatlan tulajdonosoktól. E mellett a rendelet végrehajtása, az abban foglaltak kikényszerítése önkényes jogalkalmazói magatartáshoz vezethet, amely súlyosan sérti a jogbiztonság és az egyenlő bánásmód követelményét.

Ez a jogalkotási megoldás nem felel meg a Jat. 18. § (2) bekezdésében foglaltaknak, amely szerint: „A jogszabályokat a magyar nyelv szabályainak megfelelően, világosan és közérthetően kell megszövegezni.” Az Alkotmánybíróság több – így a 11/1992. (III. 5.) AB határozatában megállapította: „A jogállam alapvető eleme a jogbiztonság.” (ABH 1992, 81.) „A jogbiztonság - az Alkotmánybíróság értelmezésében - az államtól és elsősorban a jogalkotótól azt várja el, hogy a jog egésze, egyes részterületei és egyes szabályai is világosak, egyértelműek, hatásukat tekintve kiszámíthatóak és a norma címzettjei számára ... előre láthatóak legyenek.” (ABH 1992, 84.) „A jogbiztonság megköveteli a jogszabályok olyan világos és egyértelmű fogalmazását, hogy mindenki, akit érint, tisztában lehessen a jogi helyzettel, ahhoz igazíthassa döntését és magatartását, s számolni tudjon a jogkövetkezményekkel.” (ABH 1992, 91, 92.)”

A 26/1992.(IV.30.) AB határozat szerint: „Az Alkotmánybíróság elvi éllel mutat rá arra, hogy a világos, érthető és megfelelően értelmezhető normatartalom a normaszöveggel szemben alkotmányos követelmény. A jogbiztonság - amely az Alkotmány 2. § (1) bekezdésében deklarált jogállamiság fontos eleme - megköveteli, hogy a jogszabály szövege értelmes és világos, a jogalkalmazás során felismerhető normatartalmat hordozzon.”

2. Az Ör. 9. § (4) bekezdése a tömbszerű beépítés esetén szabályozza a kötelezett feladatát.

Az Ötv. 8. § (1) bekezdése értelmében a közterületek és közutak fenntartása a helyi önkormányzatok kötelező feladatai közé tartozik. A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény 31. § (2) bekezdése rendeletalkotási felhatalmazást ad az önkormányzatoknak a közterületek tisztántartásával kapcsolatos kötelezettségek helyi rendeletben történő szabályozására: „Az ingatlantulajdonos és a települési önkormányzat közterület tisztán tartási feladatait, valamint a közterületen megvalósuló állattartás részletes szabályait - a külön jogszabályokban meghatározottaknak megfelelően - a települési önkormányzat rendeletben állapítja meg.”

A rendeletalkotási felhatalmazás terjedelme azonban nem korlátlan, azt az önkormányzat csak a külön jogszabály keretei között gyakorolhatja.

A Ktr. 5.§-a értelmében a közterületek tisztántartása a települési önkormányzat feladta: „A közterület - ideértve a rajtuk levő nyílt árkokat és ezek műtárgyait is - szervezett, rendszeres tisztántartásáról és az ott keletkezett települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenység ellátásáról a 6. §-ban, a 7. § (1) bekezdés a) és c) pontjában, valamint a (2) bekezdésében említett esetek kivételével - a települési, a fővárosban a fővárosi önkormányzat képviselőtestülete gondoskodik (1991: XX. tv. 21. §).”

Az önkormányzat a fentiek értelmében kizárólag a rendeletben felsorolt esetekben háríthatja át a lakosságra a közterületek tisztántartásának kötelezettségét. Ezek a kivételek a 6.§ (1) bekezdése értelmében a következők: (1) Ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, a tulajdonos köteles gondoskodni a) az ingatlan előtti járdaszakasz (járda hiányában egy méter széles területsáv, illetőleg ha a járda mellett zöldsáv is van, az úttestig terjedő teljes terület); b) a járdaszakasz melletti nyílt árok és ennek műtárgyai, továbbá c) tömbtelken a külön tulajdonban álló egyes épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló terület tisztán tartásáról, a csapadékvíz zavartalan lefolyását akadályozó anyagok és más hulladékok eltávolításáról.

Az önkormányzat a rendelet 2. sz. mellékletében meghatározottak szerint a társasházak között fekvő, nagyobb, egyes esetekben akár több száz m2 alapterületű, begyepesített, zöldfelületű közterületek tisztántartási kötelezettségét hárította át a társasházközösségekre. Ezzel a képviselőtestület túlterjeszkedett a jogalkotási felhatalmazás keretein. A közterületek tisztántartásával kapcsolatos kötelezettségek megosztása nem jelentheti azt, hogy az önkormányzat a tulajdonában álló, és a társasházak használatával, megközelítésének biztosításával össze nem függő zöldterületek fenntartását teljes egészében a társasházközösségekre hárítsa át. A Ktr. alapján a tömbtelken az épületek gyalogos megközelítésére és körüljárására szolgáló területek, és az ezek melletti zöldsávok tisztántartására kötelezhetők a társasházak.

A fenti indokolást támasztják alá az Alkotmánybíróság 1122/B/1996. AB határozatában kifejtettek is: Az idézett jogszabályi rendelkezésekből kitűnik, hogy az Ötv., a Kutv. , a Kvtv. és az R. rendelkezései a közút különböző részei tisztántartásával, a hó eltakarításával és a síkosság-mentesítéssel összefüggő feladatok ellátásának kötelezettségét megosztják a helyi önkormányzat és az érintett ingatlantulajdonosok között. Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy az R. és az Ör. idézett rendelkezései összevetésével, továbbá a Kötv. -ben és a Kvtv. -ben foglalt rendeletalkotási felhatalmazás alapján, valamint a Kvtv. -ben és az R.-ben meghatározott együttműködési kötelezettségre tekintettel nem minősül alkotmányellenesnek az állampolgárok kötelezése a járda felületét meghaladó közterületnek minősülő útfelületek, zöldsávok, nyílt árkok, illetve ezek műtárgyai tisztántartására. A települések tisztasága, a közterületek, a járdák, illetve a közöttük lévő területek tisztántartása, hó- és síkosság-mentes igénybevételének biztosítása ugyanis az Alkotmányban védeni rendelt értékek megóvását szolgálja. Az Alkotmánybíróság már több döntésében, legutóbb - elvi jelleggel - a kerékbilincs használatára vonatkozó önkormányzati rendeleti előírások alkotmányossága vizsgálatáról szóló 1256/H/1996. AB határozatban mutatott rá arra, hogy olyan alkotmányos védelemben is részesülő értékek, mint a polgárok egészsége, testi épsége, környezete megóvása érdekében az önkormányzat korlátozó, illetve kötelező tartalmú előírások megalkotására is jogosult. ( ABK. 1996. december 447, 452. )

A fenti Alkotmánybírósági döntés alapján nem tekinthető jogsértőnek ha az önkormányzat a társasházak megközelítéséhez, körüljárásához, használatához szükséges közterületek, járdák, és az ezek melletti zöldsávok tisztántartási kötelezettségét megosztja az ingatlantulajdonossal. A szabályozás azonban nem lehet túlzottan kiterjesztő, nem irányulhat az Öt. 8.§ (1) bekezdésben meghatározott közfeladat jelentős részének áthárítására.

Az Ötv. 99.§ (1) bekezdése alapján ezért

törvényességi felhívással

élek és felhívom a Tisztelt Képviselőtestületet, hogy 2007. november 15-ig a fenti jogszabálysértés megszüntetéséről intézkedni, s intézkedéseiről továbbá egyet nem értésük esetén indokolásukról soron kívül írásban tájékoztatni szíveskedjenek.

Tatabánya, 2007. október 9.

Tisztelettel:

Dr. Gelencsér József hivatalvezető megbízásából és nevében

Tóthné Dr. Menczel Zsuzsanna kirendeltség-vezető.